pirotechnikai termék: Olyan eszköz, amely pirotechnikai elegyet (robbanóanyagot) tartalmaz, és működése során előre meghatározott módon speciális (hang-, fény-, láng-, szikra-, köd- vagy füst-) hatást fejt ki. A pirotechnikai elegy (hatóanyag) olyan vegyület vagy keverék, mely az éghető anyag mellett az égéshez szükséges oxigént (oxidálószert) is tartalmazza. Ezért a már égő pirotechnikai termék NEM OLTHATÓ, az oltást megkísérelni is TILOS!!

gyújtószál: A termékek biztonságos, késleltetett indítására, begyújtására szolgál. A szórakoztató pirotechnikai termékeken a gyújtószál többnyire 1,5-2mm vastagságú, többnyire zöld vagy piros, sárga, ill. fehér színű fonott szál, melynek égési sebessége általában 0,5-1cm/másodperc. A termék adott késleltetési ideje a Használati útmutatóban olvasható. Ennyi ideje van a felhasználónak arra, hogy a terméktől megfelelő távolságra menjen, melynek működése a késleltetési idő után azonnal elkezdődik. A gyújtószál kevés robbanóanyagot (feketelőport) tartalmaz. Egyes termékeken nincs gyújtószál, ezek dörzsölésre, ütésre vagy közvetlen gyújtásra indulnak el.

csillag: A leggyakoribb és legváltozatosabb fényhatást adó pirotechnikai termékelem, mely a termék (pl: bomba) belsejében van, és valamilyen szabályozott, késleltetett módon kerül begyújtásra. Ha bombettatalapet, rómaigyertyát működtet, elmondhatja, hogy „lehozta az égről a csillagokat”.

tűzijáték bomba: Általában gömb vagy henger alakú termék, fõként fényhatású csillagokkal a belsejében, melyek a nagy tűzijátékok alapvetõ termékei. Átmérõje 30-400mm, de gyártottak már 1méter átmérővel is! Az 50mm-nél nagyobbakat már csak szakképzett pirotechnikus használhatja engedély birtokában. A tűzijáték bomba két részből áll. Egyik, ún. lökő része általában hengeres alakú, mely indításnál mindig alul kell, hogy legyen a vetőcsőben, mely felett az általában gömb alakú vagy hengeres (cilinder) bombatest rész, mely a lökőnél általában vastagabb. A bombák gyújtószála mindig az alsó, lökő részhez csatlakozik, mert az robban először, és az veti ki a bombatestet a vetőcsőből. Ismert ún. emeletes fajtája is, ahol az alsó, lökő rész felett 2, 3 vagy akár 4 gömb alakú bomba van, melyek egymás után robbannak fel a magasban. Az ilyen egybeszerelt „emeletes” bombák fellövés szempontjából egy darab terméknek minősülnek.

vetőcső: A tűzijáték bomba fellövésére szolgáló eszköz. Anyaga lehet műanyag (polietilén), acél vagy kartonpapír. Kalibere (belső átmérője) alapján különböztetjük meg, és adott vetőcsőből csak azonos kaliberű bomba – egyszerre mindig csak egy! – lőhető fel.

bombettatelep: Miniatűr tûűzijátékbombák miniatűr papírcsövekbe szerelve, fellövésre készen. A csövek átmérője általában 10-50mm. Tipikus kaliberek: 0,8"=20mm, 1"=25mm, 1,2"=30mm. A csöveket a gyártás során gyújtószálakkal előre összekötik, és általában csak az első lövés (cső) gyújtószála van kivezetve. A többi lövés egymás után, késleltetve és automatikusan történik. Az egyik legváltozatosabb formában gyártott termék, lehet 9 lövéses, de akár 500 is! Egyes változatoknál egyszerre több cső is működhet. A bombetta telepek többféleképpen is csoportosíthatók, de alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: tűzijáték telepek (display cakes), játék telepek (consumer cakes, max. 30mm kaliber). Másik csoportosítási mód a lövések iránya alapján: egyenes állású (square, a.m. négyzetes, tkp. kockaalakú) telepek, illetve döntött (FAN) telepek.

rómaigyertya: Kartonból készült csőben egymás felett több (5-8-10-20db), csillag vagy akár kisebb bomba van, melyek a termék indítását követően egymás után, 1-3 másodpercenként automatikusan indulnak. A színes csillagok repülés közben recseghetnek, vagy csóvaszerű csíkot húzhatnak (comet). A rómaigyertyákhoz nem kell külön vetőcső, magát a terméket kell valamihez fixen rögzíteni, pl. korláthoz vagy karóhoz kötözni. FIGYELEM! A rómaigyertyák azon a végükön lőnek, ahol a gyújtószál ki van vezetve!

rakéta, röppentyű: Rakéta-elven működõ termékek, ahol a hajtóműben keletkező gáz adja a repítő erőt, majd a termék feje a röppálya tetején felrobban, és különféle fény- és/vagy hanghatást nyújt. Fontos ismérve, hogy a pálcával szerelt rakéták pálcával együtt repülnek fel, ezért azokat soha nem szabad kézből vagy a pálcánál leszúrva működtetni! A legtöbb esetben az ilyen rakéták egy megfelelő magasságú, üres (pl.: pezsgős) üvegből, vagy földbe leszúrt üres csőből indíthatók. Vannak vezérsíkkal szerelt rakéták is, vezetőpálca nélkül. A rakéták nagyon érzékenyek a szélre, ezért erős szél esetén nem szabad azokat használni.

szikraszökőkút: Többnyire hengeres vagy kúp alakú termékek, melyeket sík talajra állítva lehet használni. Szökőkútszerűen, felfelé lövellő szikraesőt adó termékek, melyek többnyire kis hanghatással járnak, de azért itt is találkozhatunk recsegő, durrogó effektekkel. A kúp alakúakat nevezzük vulkánnak, mert az egyre vastagodó termék az égés során is egyre nagyobb hevességgel ég. A termékek zömét a keletkezõ füst miatt csak kültéren lehet használni. Az egyik legismertebb szikraszökőkút a tortaszökőkút (v. tortagyertya), mely beltérben is használható, égése során zömmel csak széndioxid és víz keletkezik.

forgók: Többnyire kis szikraszökőkutakkal szerelt termék, mely felrögzítve a hatás-ellenhatás elve alapján forog, és köralakban szikraesőt bocsát ki. A megfelelő működés érdekében úgy kell rögzíteni, hogy a termék szabadon, akadálymentesen tudjon forogni.

petárda: „Hivatalosan” petárdának kizárólag a kisebb-nagyobb durranó hangot adó termékeket (angolul: cracker, banger) hívjuk, ennek ellenére a köznapi szóhasználatban a tűzijáték bombákat is szokták petárdának nevezni. Egyes változatai igen nagy hanghatással járnak, és veszélyesek. A petárdák Magyarországon a lakosság számára a hatályos rendelkezések szerint TILTOTT termékek!

bengáli gyufa „vihargyufa”: A közönséges biztonsági gyufához képest ún. bengáli eleggyel futtatott gyufa, mely még viharos szélben sem alszik el.

feketelőpor: Kálium-nitrát (salétrom), szén és kén keveréke. Lassú égéűû (400m/sec) robbanóanyag. Kínában találták fel, és már a feltalálását követően tűzijátékokhoz és harcászati bombákhoz használták. Katonai alkalmazása ma már nem jelentős, de a pirotechnikának a legfontosabb alapanyaga.